„A kormányelit szórakozóhelyévé válik a Balaton, egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni”

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 6.

Lokál

Egy kampányplatform petíciót indított, hogy megvédje a balatoni szabad strandokat. Papp Dórával, az aHang képviselőjével beszélgettünk.
  • Petíciót indított az aHang nevű kampányplatform, hogy megvédjék a még létező balatoni szabad strandokat, amelyekből már egyre kevesebb van a tó körül. A tavaly indult civil szerveződés azt szeretné elérni, hogy ne csökkenjen az ingyenesen elérhető partszakaszok száma, és az önkormányzatok őrizzék meg a szabad strandokat.
  • A korábban a Pozsonyi úti fakivágások ellen is küzdő aHang képviselőjével, Papp Dórával beszélgettünk.

 

magyarnarancs.hu: Miért indítottátok a petíciót?

Papp Dóra: Mi elsősorban a „Miénk a Balaton” jelszó miatt érezzük azt, hogy valamit tenni kell, mert azt látjuk, hogy a Balaton környékén egyre több olyan, nagyrészt magánberuházás van, ami megakadályozza, hogy a part bárki számára hozzáférhető legyen. Egyre inkább a kormányelit szórakozóhelyévé kezd válni a Balaton ahhoz képest, hogy korábban mindenkinek elérhető volt. Egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni, a hotelek és kempingek felvásárlása és a korábban közterületnek minősülő területek magánkézbe juttatása is ebbe az irányba mutat.

magyarnarancs.hu: Arról van információtok, hogy az elmúlt években hány balatoni szabad strandot tettek fizetőssé?

PD: Folyamatosan vannak olyan strandok, amelyeket fizetőssé tesznek, évente két-három ilyen esetről tudni. De olyanról is hallani, hogy egy szabad strandot parkolóvá szeretnének alakítani. Most mérjük fel, hogy pontosan hány olyan strand van, amelyet fizetőssé tettek az elmúlt években. Ez a folyamat elsősorban az északi partot érinti, itt tűntek el a szabad strandok.

magyarnarancs.hu: Amikor egy strandot fizetőssé tesznek, mire hivatkozik az önkormányzat?

PD: Alapvetően arra, hogy fenntartási költségei vannak a strandoknak, és ezt csak úgy tudják kigazdálkodni, ha belépőt szednek. Az valóban igaz, külön szabályozás vonatkozik arra, hogy egy strandot hogyan kell fenntartani, hány vizesblokk kell, hogyan kell takarítani. Hasonló probléma, és erre szintén hivatkoznak az önkormányzatok, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél csak fizetős strandokkal lehet pályázni fejlesztési pénzekre. Az egyik valódi ok az lehet, hogy az önkormányzatok az idegenforgalmi adó mellé járó kiegészítő támogatások nagy részét elveszítették, és ezt valahonnan pótolniuk kell.

magyarnarancs.hu: Elég sokszor hallom a még ingyenes bélatelepi strandon, hogy ha ezt is fizetőssé tennék, akkor tisztább lenne a mosdó, gyakrabban takarítanák a strandot, több fejlesztésre volna lehetőség. Ez egy létező álláspont.

PD: Mi abszolút támogatják a fejlesztést, viszont azt látjuk, hogy a fizetős strandokból származó bevételeket gyakran nem a strandokba forgatják vissza. Ha fejleszteni szeretne az önkormányzat, és ezért kell fizetőssé tenni a strandot, akkor mindenképpen tisztábban kellene kommunikálni ezeket a fejlesztési terveket. Fontos lenne, hogy egyértelműen lássuk, mi történik a Balaton körül, mi történik azzal a természeti és kulturális kinccsel, ami a Balaton jelenleg.

magyarnarancs.hu: Hogyan akar küzdeni az aHang a szabad strandokért?

PD: A napokban megkeressük a polgármestereket, és várjuk a hivatalos nyilatkozatukat, hogy mit terveznek a még működő szabad strandokkal. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabad strandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, hogy az elkövetkezendő években nem fog csökkenni az ingyenesen elérhető partszakaszok száma.

magyarnarancs.hu: Hányan írták eddig alá a petíciót?

PD: Már több mint kétezren, és ha megfelelő társadalmi igény mutatkozik, azt is megfontoljuk, hogy a későbbiekben arról is tárgyaljunk majd, újra szabad stranddá válhatnának-e a fizetőssé tett strandok.

Hogyan lett a Balaton a gazdagok pihenőhelye, és hogyan terjeszkedik a NER a tó körül? Erről februárban közöltünk részletes összeállítást:

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.